Budapest az elmúlt két évtizedben a nemzetközi filmgyártás egyik fontos európai központjává vált. A város ma már nem pusztán érdekes helyszín a filmesek számára: olyan infrastruktúra, szakmai háttér és gyártási rendszer épült köré, amely a nagy nemzetközi produkciókat is képes kiszolgálni.
Budapest egyik legérdekesebb filmes tulajdonsága, hogy gyakran akkor is szerepel egy filmben, amikor valójában nem Budapestet látjuk.
Egy Andrássy úti épületből lehet párizsi utca, egy régi pályaudvarból európai fővárosi helyszín, egy budapesti belső térből pedig könnyen létrehozható egy másik történelmi korszak. A város építészeti sokfélesége miatt ugyanaz a környezet többféle helyet és időszakot is képes eljátszani. Az NFI szerint Budapest helyszínválasztéka lehetővé teszi, hogy a város többek között Párizst, Berlint, Buenos Airest vagy Moszkvát is megjelenítse a vásznon.
Ez azonban önmagában még nem magyarázza, miért térnek vissza a nagy produkciók.
A válaszhoz inkább azt kell megnézni, mi történik a kamera mögött.
Nem csak Budapestet bérlik ki
Egy nemzetközi film számára a forgatási helyszín kiválasztása elsősorban gyártási döntés. Egy több hónapon át dolgozó stábnak műtermekre, díszletépítésre, technikai személyzetre, gyártási irodákra, kellékekre, jelmezekre és utómunkára is szüksége van.
Magyarország ezen a területen az elmúlt évtizedekben fokozatosan kiépítette a saját infrastruktúráját.
A Budapesttől mintegy húsz percre található fóti NFI Stúdió ma 31 hektáros területen működik, műtermekkel, épített díszletekkel, kiszolgáló létesítményekkel és Európa egyik legnagyobb szabadtéri víztartályával. A komplexum bővítése 2025-re 10 ezer négyzetméternyi új műtermet és 20 ezer négyzetméternyi kiszolgálóterületet eredményezett, és az országos stúdiókapacitást 22 százalékkal növelte.
Közben Budapesten is rendelkezésre állnak nagy kapacitású stúdiók. Az Origo Studios jelenleg kilenc soundstage-et és két televíziós stúdiót üzemeltet, több mint 18 ezer négyzetméternyi stúdióterülettel és hathektáros backlottal. A komplexumhoz utómunka-infrastruktúra és nemzetközi produkciók kiszolgálására specializálódott szolgáltatások is kapcsolódnak.
A nagy filmek számára ez sokkal fontosabb, mint amennyire kívülről látszik. Egy produkció nem egyszerűen egy városba érkezik forgatni, hanem egy már működő iparágba lép be.
A 30 százalékos ösztönző
Magyarország vonzerejének egyik legkézzelfoghatóbb eleme a filmipari támogatási rendszer.
A jelenlegi szabályozás szerint a jogosult film- és televíziós produkciók a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségeik 30 százalékának megfelelő támogatást vehetnek igénybe. A rendszer bizonyos feltételek mellett a Magyarországon kívül felmerülő elszámolható költségeket is bevonhatja, így a tényleges támogatási arány elérheti a 37,5 százalékot. 2026-ban a támogatási rendszer éves kerete 70 milliárd forint.
Egy nagy költségvetésű produkciónál ez már önmagában komoly tényező.
De a pénzügyi ösztönző csak akkor ér valamit, ha van mögötte megfelelő kapacitás. Egy ország hiába kínál kedvező feltételeket, ha nincs elegendő stúdió, helyi szakember és gyártási tapasztalat ahhoz, hogy egy több száz fős nemzetközi stábot kiszolgáljon.
Magyarország esetében éppen ennek az ökoszisztémának a kialakulása jelentette a fordulópontot.
A szakemberek láthatatlan szerepe
A filmipar egyik legfontosabb erőforrása nem látható a mozivásznon.
Díszlettervezők, látványtervezők, gyártásvezetők, világosítók, kameratechnikusok, jelmezesek, sminkesek, kellékesek és számos más szakember dolgozik azon, hogy egy külföldi produkció ténylegesen megvalósulhasson.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon olyan szakmai tudás halmozódott fel, amelyhez hozzájárult a hazai filmgyártás hosszú története és a nemzetközi produkciók folyamatos jelenléte. Az NFI szerint a magyar filmes ökoszisztéma ma már tapasztalt szakembereket, modern stúdiókat, helyszíneket és utómunkakapacitást is kínál.
Ez a tapasztalat önmagát erősítő folyamatot hozhat létre.
Minél több nagy produkció készül egy országban, annál több helyi szakember szerez tapasztalatot nemzetközi környezetben. Minél több ilyen szakember áll rendelkezésre, annál könnyebb újabb produkciókat kiszolgálni.
Budapest filmes vonzereje így részben saját korábbi sikereiből épül.
Amikor Budapestnek nem kell Budapestnek látszania
A város egyik legnagyobb filmes előnye az épített környezet sokfélesége.
A Duna-part, a történelmi belváros, a 19. századi bérházak, az Andrássy út, a hidak, a pályaudvarok és a budai történelmi negyed mind más filmes karaktert kínál. A Nyugati pályaudvar például számos nemzetközi produkcióban feltűnt, köztük a Spy Game, a Munich és a Tinker Tailor Soldier Spy című filmekben. 2022-ben az Európai Filmakadémia az Európai Filmkultúra Kincsei közé választotta az épületet.
A helyszínek ráadásul nem feltétlenül eredeti funkciójukban jelennek meg.
Ez a Poor Things esetében különösen látványos volt. A Yorgos Lanthimos rendezte film jelentős részét Budapesten forgatták, miközben a történet több különböző európai és más kontinenseken található helyszínt jelenít meg. A produkcióban több száz magyar filmes szakember vett részt, a magyar látványtervező, Mihalek Zsuzsa pedig BAFTA-díjat kapott a film látványvilágáért végzett munkájáért.
A budapesti stúdiók és díszletek hasonló rugalmasságot kínálnak. Fóton például olyan épített környezeteket is használtak, amelyek több korszakot és történetet tudtak kiszolgálni; a korábbi díszletek között olyan produkciók is szerepelnek, mint a The Witcher, a The Last Kingdom és a The King.
A Hollywood és Budapest közötti kapcsolat régebbi, mint hinnénk
A magyar főváros filmes története ráadásul nem a Blade Runner 2049-cel vagy a Dűnével kezdődött.
A magyar filmgyártásnak több mint egy évszázados története van, és a magyar filmes szakemberek a hollywoodi filmipar kialakulásában is jelentős szerepet játszottak. A 20. század első felében számos magyar származású rendező, producer, forgatókönyvíró és más filmes szakember került az amerikai filmiparba. Michael Curtiz, George Cukor vagy William Fox neve jól mutatja, milyen régi a kapcsolat Magyarország és Hollywood között.
A mai budapesti filmipar ebből a történetből is örökölt valamit: egy olyan szakmai kultúrát, amely régóta nem csak a magyar közönségnek készülő filmekben gondolkodik.
A Budapest-effektus
Az elmúlt években olyan nemzetközi produkciók kapcsolódtak Budapesthez és a magyarországi stúdiókhoz, mint a Dune: Part One és Part Two, a Poor Things, a Blade Runner 2049, az Alien: Romulus vagy a Moon Knight.
A filmiparban az ilyen referenciák önmagukban is értéket képviselnek.
Egy nagy produkció sikere azt mutatja a következő produkció döntéshozóinak, hogy ugyanazon a helyen már meg lehetett oldani hasonló méretű és összetettségű feladatokat. A korábbi forgatások tapasztalata, a kialakult szakembergárda és az új beruházások együtt egyre kevésbé teszik kockázatos vállalkozássá Magyarország választását.
Ezért Hollywood budapesti jelenléte ma már nem néhány látványos forgatás története.
Egy egész iparág épült köré.
Miért éppen Budapest?
A válasz végül több, egymást erősítő tényezőben rejlik.
A kedvező filmipari támogatási rendszer csökkenti a gyártási költségeket. Budapest változatos épített környezete lehetővé teszi, hogy egyetlen város sokféle helyszínt jelenítsen meg. A stúdiófejlesztések nagyobb produkciók számára is kapacitást biztosítanak, miközben az évtizedek alatt felhalmozott szakmai tapasztalat helyi gyártási hátteret ad.
Ezek együtt sokkal erősebb vonzerőt jelentenek, mint bármelyik tényező önmagában.
Hollywood tehát nem egyszerűen Budapest szépsége miatt forgat Magyarországon. Azért tér vissza, mert a város körül egy olyan filmipari infrastruktúra alakult ki, amely egyszerre képes költséghatékonyan, nagy kapacitással és nemzetközi színvonalon kiszolgálni egy produkciót.
És van még egy különös következménye ennek.
Amikor legközelebb egy hollywoodi filmben Párizst, Berlint vagy egy sosem létezett európai várost látunk, érdemes lehet egy pillanatra elgondolkodni rajta: lehet, hogy a háttérben valójában Budapest van.