Továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását: Orbán 2027-es céldátumról beszélt, Kijev visszautasította a vétópolitikát Di Vora Matteo, 2026.01.30.2026.02.10. Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását: Orbán 2027-es céldátumról beszélt, de ugyanakkor Kijev visszautasította a magyarok vétópolitikáját. Az elmúlt napokban újra kiéleződött a vita Magyarország és több uniós szereplő között Ukrajna EU-csatlakozásának ütemezéséről, miután Orbán Viktor arról beszélt: az Európai Bizottság egyik dokumentuma 2027-re tűzheti ki Ukrajna uniós tagságát. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Budapest továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított csatlakozását, és nem támogat olyan uniós költségvetési keretet sem, amely szerinte jelentős forrásokat irányítana az országba. Ukrajna részéről eközben Volodimir Zelenszkij továbbra is 2027-ben kíván csatlakozni, miközben több EU-s vezető óvatosabb menetrendet sürget. Orbán: 2027-es terv és költségvetési vita a háttérben Orbán Viktor a nemzetközi sajtó által idézett nyilatkozataiban azt mondta: az EU-ban olyan tervek körvonalazódnak, amelyek Ukrajna csatlakozását a következő többéves uniós költségvetési ciklushoz kötnék. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a Bizottság anyagai – értelmezése szerint – jelentős pénzügyi források megnyitását vetítik előre Ukrajna számára, és azt állította, hogy ez a közép-európai tagállamok mozgásterét szűkítheti. Orbán egyben megerősítette: Magyarország nem kíván hozzájárulni Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásához, és fenntartja a blokkoló álláspontját. [1][2] A nemzetközi tudósítások ugyanakkor hangsúlyozták: Orbán nem hozta nyilvánosságra a hivatkozott „bizalmas” dokumentumot, így annak részletei a nyilvánosság számára nem ellenőrizhetők. Zelenszkij célja: 2027, de nincs uniós konszenzus Zelenszkij több megszólalásában is 2027-et jelölte meg célként Ukrajna EU-tagságára, és arra kérte az uniós vezetőket, hogy gyorsítsák fel a tárgyalási folyamatot. A nemzetközi sajtó azonban rámutatott: bár a Bizottság elismeri Ukrajna „folyamatos előrehaladását” bizonyos reformterületeken, nem erősített meg hivatalos 2027-es csatlakozási dátumot, és több tagállam is óvatosan fogalmaz a gyorsított menetrendről. Magyar álláspont: politikai és gazdasági érvek Budapest évek óta azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna felvétele jelentős pénzügyi és intézményi kockázatokat hordozna. A magyar kormány érvelése szerint a Közép-Kelet Európai ország csatlakozása a közös agrárpolitika, a kohéziós források valamint a közös költségvetés újraelosztását is alapvetően érintené, ami egyes tagállamok számára– beleértve Magyarországot is – kedvezőtlen következményekkel járhat. A nemzetközi tudósítások ugyanakkor felidézték, hogy Magyarország Ukrajna EU-közeledésével kapcsolatban több alkalommal alkalmazott vétót vagy ellenállást, amit több uniós partner bírál, míg Budapest szuverenitási kérdésként kezeli. EU-s tágabb kontextus: bővítési fáradtság és költségvetési szorítás A vita hátterében nemcsak Ukrajna reformfolyamata és háborús helyzete áll, hanem az EU következő többéves pénzügyi keretének előkészítése is. A nemzetközi tudósítások szerint az egyik fő kérdés az, hogy az EU hogyan finanszírozná egyszerre Ukrajna támogatását, az európai védelmi kiadásokat és a meglévő kohéziós, agrár- és versenyképességi programokat. Ennek a vitának a része, hogy egyes vezetők politikai céldátumokat emlegetnek, miközben a csatlakozási folyamat formális menete – fejezetnyitások, reformkövetelmények, tagállami egyhangúság – továbbra is lassú és konfliktusos. Hírek Hungary Explained Politika