Rendelettel avatkozott be a kormány a főváros szolidaritási perébe, jogászok vitatják a lépés alkotmányosságát

Rendelettel avatkozott be a kormány a főváros szolidaritási perébe, a hazai jogásztársadalom vitatja a lépést

Rendeletben írta elő Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a bíróság szüntesse meg a Budapest által indított pert a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amelyben a főváros a 2023–2025 közötti időszakra előírt befizetési kötelezettség jogszerűségét vitatta. A döntés azonnali szakmai és politikai reakciókat váltott ki, több jogász és alkotmányjogász nyilvánosan bírálta a lépést.

Kormányzati lépés a főváros ellen

A Reuters közlése szerint a rendelet egy fővárossal szembeni folyamatban lévő per megszüntetésére irányul, és a miniszterelnök a veszélyhelyzeti jogkörére hivatkozva hozta meg a döntést. A magyar kormány álláspontja szerint az állam jogosult a szolidaritási hozzájárulás beszedésére, amely a települések közötti pénzügyi kiegyenlítést szolgálja. A szolidaritási hozzájárulás rendszere alapján a magasabb adóerő-képességű önkormányzatok – köztük Budapest is – befizetést teljesítenek a központi költségvetésbe.
A főváros szerint azonban a befizetés mértéke aránytalanul terheli költségvetését, és sérti az önkormányzati autonómiát, ezért fordult bírósághoz. A Budapesti Törvényszék a Reuters megkeresésére az ügy érdemében nem nyilatkozott, de jelezte: a folyamatban lévő ügyekben a bíró a hatályos jogszabályok alapján jár el. A rendelet ugyanakkor konkrétan a per megszüntetését írja elő. A döntést követően több jogász és alkotmányjogász nyilvánosan bírálta a lépést. A Reuters beszámolója szerint jogvédő szervezetek azt állították, hogy a végrehajtó hatalom ilyen formában történő beavatkozása egy folyamatban lévő perbe a hatalmi ágak elválasztásának kérdését veti fel. A Magyar Helsinki Bizottság képviselője a nemzetközi sajtóban úgy fogalmazott: a kormány egyik peres félként rendeleti úton írja elő az eljárás megszüntetését, ami alkotmányossági aggályokat vet fel. Alkotmányjogászok a hazai nyilvánosságban arra hívták fel a figyelmet, hogy a veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás határai kérdésessé válhatnak, ha az konkrét, folyamatban lévő bírósági eljárásokat érint. Többen azt hangsúlyozták: az Alaptörvény alapján a bíróságok függetlenek, és a végrehajtó hatalom nem adhat közvetlen utasítást konkrét ügyben. Karácsony Gergely főpolgármester a döntést követően azt mondta: a rendelet megfosztja a fővárost attól a lehetőségtől, hogy bíróság előtt vitassa a kötelezettség jogszerűségét. Álláspontja szerint a kérdés túlmutat a költségvetési vitán, és intézményi jelentősége is van. A Reuters a döntést a 2026. áprilisi országgyűlési választás előtti politikai környezetbe helyezte. A hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy Magyarország és az Európai Unió között régóta vita zajlik a jogállamiság kérdésében, és Brüsszel több milliárd eurónyi forrást tart vissza a magyar reformokhoz kötve. A jogvita következő lépése az lehet, hogy a bíróság miként értelmezi és alkalmazza a rendeletet, illetve hogy a főváros vagy más érintettek kezdeményeznek-e alkotmányossági vizsgálatot.