Koppenhágai csúcs: Európa egyre inkább egységesedik Oroszországgal szemben

Európai Unió tagállamai és vezetői élükön az Európai Bizottság elnökével Ursula Von der Leyennel és az Európai Tanács elnökével Antonio Costával egy közös drónfalat hoznának létre az Unió keleti határain. A dán fővárosban rendezett informális EU csúcs fő témái emellett a közelmúltban történt dróntámadások, az energiabiztonság és Ukrajna támogatása volt.

Az Európai vezetők hangjai

Emmanuel Macron szerint az illegális drónbelépéseket támadásként kell kezelni. A francia elnök szerint Európa belépett egy új biztonsági korszakba, és támogatja a közös drónelhárító rendszerek kiépítését. Donald Tusk úgyszintén felszólalt és hangsúlyozta, hogy ha Ukrajnát legyőzik az egyben Európa veresége is lenne. Mette Frederiksen dán miniszterelnök is egyetértett és kijelentette, hogy Európa „hibrid háborúban” áll és egyértelműen kiállt, amellett, hogy a kontinens szorosabb védelmi hálót építsen ki. A dán kormányfő ezután kitért a magyar miniszterelnökre egy mondat erejéig és kijelentette: „Nem teszem lehetővé, hogy egy ország, különösen Orbán döntse el Európa jövőjét”.

 Zelenszkij kijelentette: „Nincs több idő a kompromisszumra”

 A találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt videóüzenetben, és arra kérte a tagállamokat, hogy szüntessék meg minden kapcsolatukat Oroszországgal. Beszédében közvetlenül utalt Magyarországra, amiért Budapest hónapok óta akadályozza Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. „Vannak, akik még mindig a múlt árnyékában élnek, miközben Európa jövője lángokban” – fogalmazott az ukrán elnök. A diplomáciai források szerint Budapest tartózkodott több olyan zárónyilatkozati pont elfogadásától, amelyek az orosz energiafüggőség gyors felszámolását és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését szorgalmazták.

Egyre növekvő magyar ellenállás

A tanácskozáson ismét napirendre került a befagyasztott orosz eszközök hozamainak felhasználása Ukrajna finanszírozására, valamint az európai tagállamok orosz energiáról való teljes függetlenedésének kérdése. Franciaország, Németország és Dánia támogatásáról biztosította a javaslatot, azonban a magyar kormányfő azonban elutasította azt mivel szerinte a szankciós politika eddig se vezetett eredményre. Orbán Viktor továbbá azt is hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági stabilitása csak az orosz energiahordozókra építve tartható fenn és azok hirtelen megszűnése térdre kényszerítené a magyar gazdaságot.

 A csúcstalálkozó zárásaként Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „Koppenhága Európa biztonságpolitikai egységének pillanata volt.” A közös zárónyilatkozatot azonban Magyarország nem írta alá teljes terjedelemben, több bekezdéshez fenntartást csatolt. A brüsszeli diplomaták szerint Magyarország pozíciója egyre elszigeteltebb az európai döntéshozatalban, miközben a kontinens országai gyorsan közelednek egymáshoz a védelem és az energiapolitika területén

 A koppenhágai csúcs egy új korszakot jelez az európai biztonságpolitikában: a drónfenyegetések és a háború árnyékában a kontinens országai szorosabbra fonják együttműködésüket, míg Magyarország továbbra is a párbeszédet hangsúlyozza a háborús felek között.